• Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1946)

  • Az ENSZ Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (CEDAW) (U.N. Doc. A/34/46) a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formáját felszámoló ENSZ bizottság 19. számú egyetemes ajánlása (U.N. Doc.A/47/38 1992 – megköveteli a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolására és a családon belüli erőszak kiküszöbölésére vonatkozó minden feltétlenül szükséges intézkedés megtételét, beleértve az erőszakra vonatkozó sajátos törvényhozás elfogadását, büntető intézkedéseket az erőszak elkövetői ellen, polgári jogorvoslatokat, megelőző és védő intézkedéseket

  • A nőket sújtó erőszak elleni küzdelemről szóló ENSZ nyilatkozat (A/Res/48/104) 1993 – konkretizálja azokat az akciókat, amelyeket az államnak kellene megtennie a családon belüli erőszak felszámolása érdekében; a nemzeti akciótervek fejlesztése, a nők – az erőszak áldozatai számára szolgáltatások és erőforrások biztosítása, a közhivatalnokok képzése és nemi szenzibilizációja, valamint a kormány költségvetéséből való erőforrások biztosítása a családon belüli erőszak elleni küzdelem céljából

  • Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának határozata 2003/45, A nők elleni erőszak felszámolása (E/CN.4/2003/L.11/Add.4) – a kormányoknak „affirmatív kötelességük a nők és a kislányok emberi jogait védeni, valamint kötelező elszántsággal megakadályozni a nők és a kislányok elleni erőszakot megakadályozni, kivizsgálni és megbüntetni“

  • • Az ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól (1989) – kiemeli, hogy az államok kötelesek megtenni „minden megfelelő törvényalkotási, adminisztratív, szociális és oktatási intézkedést a gyermek mindenfajta testi és szellemi erőszaktól való védelmére”

  • A Pekingi Nyilatkozat és az Akcióplatform A/CONf. 177/20, chap. I (1995) – a családon belüli erőszak területén elsődleges kérdésként a törvényalkotás felülvizsgálását és egyéb intézkedések foganatosítását javasolja, a megfelelő mechanizmusok kialakításával, annak biztosítsa érdekében, hogy minden nő számára elérhető legyen a családon belüli erőszaktól való védelem, és az effajta erőszakot törvénnyel büntetendő bűncselekményként kell kezelni (124-126. szakasz)

  • Az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének az európai nők elleni erőszakról szóló 1450. (2000) számú ajánlása a családon belüli erőszak elleni küzdelem európai programjának létrehozását ajánlta

  • Az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének 1582. (2000) számú ajánlása – ösztönzi a tagállamokat: „ismerjék el a családon belüli erőszak cselekményeinek megelőzésére, kivizsgálására és büntetésére, valamint az áldozatok védelmének biztosítására vonatkozó kötelességeiket

  • Az Európa Tanács Minisztertanácsának a nők erőszaktól való védelmére vonatkozó 2002. (5) számú ajánlása a családon belüli erőszakot „olyan erőszakként határozza meg, amely a családon vagy a háztartáson belül történik, beleértve a többi között a testi és szellemi erőszakot, érzelmi és pszichikai bántalmazást, szexuális erőszakot, vérfertőzést, a házastárs, az állandó vagy átmeneti partner és élettárs szexuális megerőszakolását, a becsület nevében elkövetett bűncselekményeket, a nemi szervek körülmetélését és a nőknek ártó egyéb hagyományos gyakorlatot, mint pl. a kényszerházasság” (1a. szakasz)

  • Az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének 1681 (2004) ajánlása –A nőkkel szembeni családon belüli erőszak elleni küzdelemre vonatkozó európai kampányáról – „A jelen probléma akut jellege arra kényszeríti az Európa Tanács tagállamait, hogy a családon belüli erőszakot nemzeti politikai prioritásként kezeljék, s ezzel a problémával széles körű politikai keretekben foglalkozzanak, a kormány, a parlament és a civil társadalom részvételével. A tagállamok kötelesek a nemzetközi jog értelmében kellő gondossággal tevékenykedni a nők elleni erőszak, ideértve a családon belüli erőszakot is, felszámolására vonatkozó hatékony intézkedések meghozatalára. Ha nem akarnak felelősek lenni, az államok kötelesek hatékony intézkedéseket foganatosítani a magánszemélyek általi effajta cselekmények megakadályozására és büntetésére, valamint az áldozatok védelmére” (2. szakasz).

  • Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszakról szóló egyezménye a legterjedelmesebb nemzetközi szerződés ezen a területen, az első és egyetlen regionális (európai) jogilag kötelező eszköz a nőkkel szembeni erőszak területén. Az egyezmény felöleli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, beleértve a családon belüli erőszakot is, amely nagymértékben sújtja a nőket. Az Egyezmény alapcélja a nőknek az erőszak minden fajtájától való védelme, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megakadályozása, büntetése és felszámolása. Ezen kívül, az Egyezmény megcélozza a nők elleni és a családon belüli erőszak valamennyi áldozatának védelmére irányuló átfogó keret, politika és védelmi intézkedések kidolgozását, a nők hátrányos megkülönböztetésének felszámolására, valamint a nők és a férfiak közötti lényeges egyenlőség hirdetésére. A Szerb Köztársaság az Egyezményt 2013. 11. 21-én erősítette meg.