HOGYAN SZABÁLYOZZA A TÖRVÉNY A NŐK ELLENI ERŐSZAKOT

Meghatározott törvények (Büntetőtörvénykönyv, Családtörvény, A közrendről és biztonságról szóló törvény stb.) védik az erőszak áldozatait és büntetik az erőszak elkövetőket, ha eljárást indítanak és bebizonyítják az erőszak elkövető bűnösségét.

A Büntetőtörvénykönyv előírja azokat a bűncselekményeket és az értük járó büntetéseket, és e törvény értelmében a családon belüli erőszak bűncselekménynek tekintendő – 194. szakasz, az erőszaktevőkre pedig a bírósági eljárás befejezése után büntetést kell kiróni.

A Büntetőtörvénykönyv 112. szakaszának 28. pontja előírja azoknak a személyeknek a körét, akik családtagoknak tekintendők és akik az ezen szakasz alapján védelmet élveznek:

  • a házastársak, a gyermekeik, az egyenes ági vérrokonság házastársainak elődei, házasságon kívüli partnerek és a gyermekeik, az örökbefogadó és az örökbefogadott, nevelőszülő és a nevelt
  • a testvérek, a házastársaik és gyermekeik, volt házastársak és gyermekeik és a volt házastársak szülei, ha egy háztartásban élnek
  • a személyek, akiknek közös gyermekeik vannak vagy a születendő gyermekek, habár sosem éltek ugyanabban a családi háztartásban.

A személyek, akik nem esnek a családtag törvényben meghatározott kategóriájába, a Büntetőtörvénykönyv egyéb rendelkezéseinek alapján élveznek védelmet (súlyos és könnyebb testi sértés, erőszakos magatartás, a biztonság veszélyeztetése és hasonló).

Némely tettek veszélyesebbek és a következményeik is súlyosabbak a többinél. Ettől függ a bírósági eljárás is (ha az erőszak elkövető kiabál és veszekszik, ezt általában a rendőr részéről, leggyakrabban a szomszédok nyugalmának háborításaként kezelik és szabálysértést jelent, de ha a családtag fenyeget vagy a magatartásával veszélyezteti a nyugalmát – ezt családon belüli erőszakként kell kezelni vagy ha véraláfutásokat, égési sebeket, karmolásokat okoz, ez könnyű testi sértésnek minősül, ha az erőszak elkövető eltöri a nő ujját vagy a kezét, akkor az súlyos testi sértés bűncselekménye).

A Családtörvény a házasságot és a házassági, valamint a házasságon kívüli viszonyokat, az örökbefogadást, a hivatásos nevelői viszonyokat, a gondnokságot, az eltartást, a családi vagyonjogi viszonyokat, a családon belüli erőszaktól való védelmet szabályozza és akkor kell alkalmazni, ha például el akar válni, ha eltartást kíván kapni, ha meg kell állapítani az Ön hozzájárulását a házassági vagy házasságon kívüli közösség vagyonának megszerzésében, vagy ha az erőszak elkövetőre az erőszaktól való védelem intézkedéseit kell kiróni. Az eljárását a bíróság folytatja le.

A családon belüli erőszak elleni intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárást sürgősségi eljárás szerint kell lefolytatni. A családon belüli erőszakkal szembeni védelem kiróható intézkedései a következők: az erőszak elkövetőnek a családi lakásból vagy házból való kiköltöztetése, az áldozatnak a családi lakásba vagy házba való beköltöztetése, a megközelítés tilalma, a lakás vagy munkahely körüli területre lépés megtiltása. Az intézkedések legfeljebb egy évre róhatóak ki a meghosszabbítás lehetőségével, de a bíróság egyidejűleg több intézkedést is kiróhat.

A Családtörvény előírja azoknak a személyeknek a körét, akik családtagoknak tekintendőek és akiknek az ezen törvény értelmében védelmet nyújtanak:

  • házastársak vagy volt házastársak
  • a gyermekek, a szülők és a többi vérrokon, valamint az apósi és anyósi vagy örökbefogadotti viszonyban levő személyek, valamint azok a személyek, akik hivatásos nevelőszülői kapcsolatokban vannak
  • az ugyanabban a családi háztartásban élő személyek vagy akik ilyenben éltek
  • házasságon kívüli partnerek vagy volt házasságon kívüli partnerek
  • a személyek, akik egymás között érzelmi vagy nemi kapcsolatban voltak vagy vannak, illetve akiknek közös gyermekük van vagy gyermeket várnak, habár sosem éltek ugyanabban a családi háztartásban

A családon belüli erőszakkal szembeni való védelemre, a házasságban szerzett vagyonhoz való hozzájárulásának és az eltartásának megállapítására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó eljárások …, megindíthatóak a házasság tartama alatt is, illetve nem fűződnek a házasságbontó kereset benyújtásához.

A végrehajtó eljárás szabályozza a bírósági határozatok vagy kiegyezések végrehajtásának módját (pl. a megítélt eltartás, a gyermek visszaadásának végrehajtása stb.).